Lovag Wechselmann Ignác és neje, Neuschloss Zsófia alapította az intézetet, mely 1908 óta áll fenn. Átlag 25 növendéke volt évente, akiknek csaknem fele keresztény. A növendékek főleg zenében és kézügyességben nyernek kiképzést, de eszperantó nyelvet is tanultak, hogy a külföldi vakokkal állandó érintkezést tarthassanak fenn. Az intézet költségvetése kb. 20 ezer pengő volt.
Az épület az 1920-as évektől a siketnémák intézete lett. 1944-ben gettó volt, a háború után pedig egy általános iskolát telepítettek a falai közé. Az 1950-es években néhány évig itt működött az Idegen Nyelvek Főiskolája, 1956 után fokozatosan a Mozgásjavító Iskola kapott benne helyet. Az eredeti épület háta mögé az 1960-as években hozzátoldott tömböt a 2000-es években elbontották, és egy modern, az épülettől építészetileg is függetlenül álló építményre cserélték. Az egész Lajta-épület felújítása még várat magára.
Ma a Mozgásjavító Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Fejlesztő Nevelés-Oktatást Végző Iskola és Kollégium működik az épületben.
Lajta Béla első jelentős középületét a Pesti Izraelita Hitközség megrendelésére építette, anyagi forrást Wechselmann Ignác építőmester e célra rendelt végrendeleti alapítványa jelentett. Engedélyezési terve 1905-ben, a módosított 1907-ben készült, az intézményt a következő év decemberében avatták fel. A hosszan húzódó építkezés Lajta építészi fejlődésének meghatározó idejére esett. E pár év alatt formálódott az épülettömegek és a falfelületek kezelésének, majd a Parisianánál és a Vas utcai iskolánál kiteljesedő új módja. A díszítésekkel jobban élő, részleteiben (torony, tornaterem tömege) és összhatásában romantikusabb első tervvel összevetve, az épület hatalmas sík felületei, a díszítések koncentráltsága egyszerűsödést, letisztulást mutatnak. A romantikus érzés helyett komor nagyszerűség jellemzi.
A szabadon álló, T-alaprajzú, téglaarchitektúrájú, négyszintes, magastetős, R. Norman Shaw, A. Messel, E. Saarinen és E. Wood hatását is mutató épület nagyvonalú kompozícióját a népművészetből vett díszítések egészítik ki. A boglyaíves bejárati építmény fa ajtajának pásztorfaragásai, Ószövetségből vett feliratai „A vak gondolatát égi atyjára irányítsa”, illetve „Isten adja a szemnek a látást”, az állatmintás kovácsoltvas kerítés a magyar költők Braille-írású verseivel, a kiváló alaprajzú épület belső terrazzója, kovácsoltvas lépcsőkorlátja ma is megvan, de a bútorozás megannyi részlete eltűnt. A Wechselmann-féle Vakok Intézete a századelő magyaros törekvései között egyedül áll, elkészültekor nem volt még egy városi épület, amelyen a magyar népművészet formakincse ily erősen és tisztán megjelenne.
A szöveg és a képek a Lajta Béla Virtuális Archívumból származnak.
