A zsinagóga 1856 és 1863 között épült Ludwig Förster tervei alapján, neoromán moreszk stílusban. Hasonlít az ugyancsak Förster tervei szerint épült bécsi leopoldstadti zsinagógához. Förster a zsinagóga tervezésekor több újítást is bevezetett, orgonát építtetett a zsinagógába, a tóraolvasó asztalt pedig az épület közepe helyett a frigyszekrény elé tette. Ez tiltakozást váltott ki az ortodox többségű hívőkből, és miután az átadást követő évben a sátoraljaújhelyi rabbigyűlés kiátkozta Fischmann Ezékiel Mózes miskolci rabbit, úgy döntöttek, a hagyományoknak megfelelően átalakítják a zsinagógát. A viszály következtében a miskolci zsidóságból különvált a szefárd hitközség, és külön imaházat bérelt (vagy épített) a Kölcsey utcában, amely nem maradt fenn.
Miskolcon 1901-ben másik zsinagógája is épült a Palóczy utcában, mely kupolás, kéttornyú épület volt, de azt 1963-ban lebontották.
Az 1920-as népszámlálás idején Miskolcon körülbelül 10 000 zsidó vallású élt (a teljes népesség 16,5%-a), de nagy részük a holokauszt áldozata lett, és napjainkban körülbelül 500-an élnek a városban. A holokauszt áldozatainak a zsinagóga Déryné utcai bejáratánál, emellett az Arany János utcában, az egykori gettó helyén, valamint a Tiszai pályaudvaron lévő emléktáblák állítanak emléket.
A Kazinczy utcai homlokzatot és az udvarit is egy arabeszkes rózsaablak és keskeny íves ablakok díszítik, az udvar felé néző főhomlokzaton Mózes kettős kőtáblája látható. A háromhajós, álbazilikás elrendezésű épület belsejében karcsú vaspillérek vannak, melyek díszítésében gótikus és bizánci elemek is láthatóak. A falak keleti motívumokat idéző, bonyolult festése M. Horowitz munkája.
A hosszanti elrendezésű zsinagógának közepén találjuk a Tóraolvasó emelvényt (bima). Az istentisztelet során itt olvassák a Tórát. A hívek a Tóraolvasó emelvény körül ülnek. A miskolci zsinagóga 1863-as átadása után a zsidó közösségben botrányt kavart az orgona és a bima helye, mely nem középre, hanem a Tóraszekrény elé került. A régi, zsidó hagyományban a bima középen szokott állni. A neológia újítása, hogy a zsinagógát hosszanti térelrendezésben fűzi, és a keleti falhoz illeszti a bimát. A botrányt a bima áthelyezése, valamint a miskolci közösség ketté szakadása követte: neológ és ortodox (szefárd) irányzaté. Így most az épület közepén található a bima.
A neoromán építészet (más korszakok, stílusok) kedvelt építészeti eleme a rózsaablak. A rózsa a szeretet és a nőiesség szimbóluma, a rózsaablak jelenti a kört, a teljességet, a világot is. Több magyarországi zsinagógában találkozhatunk rózsaablakkal, például a szegedi új zsinagógában, a soproni középkori Ó-zsinagógában vagy a Dohány utcai zsinagógában.
Itt a Tóraszekrény fölött látható rózsaablakban Dávid-csillagokat látunk, amelyet a zsidó hagyomány védelmi szimbólumnak tart. A zsidók második királyának, Dávidnak a pajzsára festették csaták idején. Ezt a szimbólumot más kultúrák is használják.
A zsinagógákat hagyományosan Jeruzsálem (kelet) felé tájolják – így történt ez a miskolci zsinagóga esetében is. A keleti oldalon található a Tóraszekrény, ahol a Tóra-tekercseket tartják. A Tóra Mózes 5 könyve, a héber Biblia első része, a zsidók szent irata, amely a keresztények számára is kinyilatkoztatás. A Tórát hetente négyszer előveszik, hogy olvassanak belőle. A Tórát szigorú szabályok alapján pergamenre, kézzel írják, a pergament 2 rúdra tekercselik, és kívülről Tóradíszekkel díszítik. A Tóra-tekercset kézzel érinteni nem szabad, ezért sorvezetőnek Tóramutatót használnak. Egy zsinagóga gazdagságát a minél nagyobb számú Tóratekercs jelzi.
Építészetileg
A miskolci zsinagóga telke U-alakban (északi, nyugati és déli oldalon) földszintes ill. földszint + tetőtér beépítéses, magastetős épületekkel beépített. Az épületekben többek közt konyha-étterem, titkárság, kiállítóterem, imaterem, szociális blokk és rituális fürdő is található. A déli oldalon egy időszakos használatú, több lakóegységből álló vendégszállás is helyet kapott. Az északi szárnyban is található két önálló, állandó használatú lakóegység. A telek keleti oldalán, a földszintes épületek karéjába áll a zsinagóga hatalmas épülete.
A Déryné és Kazinczy utcák közötti kelet-nyugati hossztengelyű telek fekvése szinte kínálta magát, hiszen a tájolási kötöttségek (a szentély falának pontosan keleti tájolásúnak kell lennie) nem okoztak gondot az épület utcaképbe illesztésénél.
A miskolci Kazinczy utcai zsinagóga a magyar romantikus építészet egyik kiemelkedő alkotása. Jelenleg is őrzi eredeti külső megjelenési formáját. Eredetileg nyugati oldali orgonakarzattal épült, azonban 1864-ben az ortodox hívők tiltakozása miatt átalakították, átrendezték és orgona elhelyezésére nem került sor.
A zsinagóga háromhajós tömege kívülről bazilikás megjelenésű. A nyugati – bejárati – homlokzat fő síkjából a főhajó középrizalitként enyhén kilép és az oldalhajók fölé emelkedve tört vonalú, oromzatos lezárást kap. Az oromzat csúcsán Mózes táblák jelennek meg. A főhajó tengelyében, az oldalhajók magasságában helyezkedik el a nyolc ívből, az azokat meghosszabbító, majd nyolc ágú csillagokat körülzáró pálcikákból álló körablak. Közvetlenül alatta, s a főbejárat fölött a homlokzatot négy, félkörívvel záródó nagyméretű ablak töri át. A főbejáratot közvetlenül egy-egy neoromán oszlop és az azokra ültetett félkörív keretezi. A főkapu szemöldökpárkánya és a nagy négyes ablak könyöklőpárkánya közötti keskeny mezőben szalagszerű márványtábla van elhelyezve héber szöveggel és héberül az építés évével („A teremtés 5623. évében”). Az oldalajtók a főbejárat ívének vállmagasságáig érnek. A kapuszárnyat míves, neoromán motívumokat idéző kovácsoltvas pántok díszítik.
Az épület nagysága, díszítettsége a korabeli városi izraelita hitközség jelentőségét, gazdasági lehetőségeit és kulturális igényeit jelzi. Az épület 1100 ülőhellyel rendelkezik.
A hitéleti tér – templomtér – legfontosabb berendezési tárgyai is díszes kialakításúak. A pontosan kelet – Jeruzsálem – felé néző szentély Tóra tekercseket őrző frigyszekrénye tetején Mózes tábla motívumok jelennek meg. Az aron koides díszes kialakítású. A tér közepén található a kerítéssel körbevett ünnepi emelvény, ami a Tóra felolvasásának helye – bima emelvény.
A nyugati oldali bejárati előcsarnok két oldalán díszes kézmosók találhatóak. A hitéleti térben, az előcsarnokból a hitéleti térbe vezető nyílások között 2 db aprólékos kidolgozású soá (shoah) holokauszt emléktartó került elhelyezésre.
A határoló épületszerkezetek alkotta tér, annak díszítése és a terek berendezési tárgyai, térelhatároló elemei, korlátai, lámpái, fa és acél díszítő elemei egyedi hangulatú, kiváló akusztikájú, ünnepélyes bizánci – mór hangulatú teret hoznak létre.
2013 őszén a zsinagógát – leromlott állapota és balesetveszély miatt (az alapok, a tetőszerkezet és a tetőt tartó oszlopok gyengültek meg) – átmenetileg bezárták. Felújítását 2017-ben kezdték meg.
A zsinagóga nem látogatható (2023), jelenleg a micva (rituális fürdő) felújítása zajlik.
