1850. december 26-án, karácsony másnapján közgyűlést tartott a kis gyülekezet. Nevezetes időpont volt ez, mert ekkor határozták el a templom építését. Így írta az akkori jegyző, Horváth Ferencz:
„A nagy számú egybegyűlt Egyházatagok közt mindenek előtt érdemleges lelkészünk Tiszt. Czékus Istvány úrnak lelkes beszéde jött szóba melynek folytán Tisztelendő Urunk indítványozá, ‘s lelket rázólag szívünkbe kötötte, hogy a már roskadozó Templomunk helyett egy új templom építéséről kellőleg gondoskodnunk, annak alapját meg vetnünk, és annak jövendő létéről gondoskodnunk kell, miután a’ leg közelebbi katonai összeírás szerint is már Egyházi gyülekezetünk 520 Lelket számol, az már az ő véleménye szerint úgy is elég volna, ha mindenki minden ünnep napokon és vasárnapokon tsak 1 pengőt, a szegényebb sorúak 2 vagy 1 kr-t is az Új Templomnak felépítésére félre tenne azon félre tett összeget neki az Év teltével bevinni szíveskednék, mely összeg kamatra adandó levén Évről Évre szaporodna.[…]”.
A templom fölépítésével azonban még várni kellett… Részint a gazdasági, részint a politikai helyzet alakulása miatt. A szabadságharc leverése egyházunkat is sújtotta. Kevés írott emlékünk maradt ebből az időből is.
Majd pedig 1856. június 15-én tartott közgyűlésen, amelyen Torkos István lelkészt megválasztották és kinevezték, jelen volt Kégl István, mint ez alkalommal kinevezett cs. és kir. politikai biztos! Egy hónappal később, július 15-én tartott közgyűlésen, amikor a főesperes és két lelkész /Pilisről és Ceglédről/ jelenlétében adták át Torkos István megválasztott lelkésznek az egyház pecsétjét, iratait, stb.
Közben természetesen a templom építés ügyéről sem feledkeztek meg. A hívek véleményét is képviselő presbitérium a lelkész vezetésével napirenden tartotta ezt a feladatot is. 1861. február 25-én tartott presbiteri ülésen a lelkész bejelentette, hogy két nappal korábban, február 23-án pesti kiküldetése alkalmával az építendő templomterv elkészítése érdekében felkereste Ybl Miklós építészt és megnyerte az építendő templom tervezőjeként.
Ybl megígérte az őt fölkereső Torkos István lelkésznek, hogy „nézetünk szerinti alkalmas tervet a legrövidebb idő alatt elküldi.”
Egy hónap múltán, 1861. március 28-án a presbiteri ülésen a lelkész már bemutathatta a kész tervet. A résztvevők véleménye szerint a terv túlzott, arányos kisebbítését javasolták, s a végső döntést a március 30-ára hirdetett közgyűlésre bízták. Nagy többséggel úgy döntött a közgyűlés, hogy költség kímélés okán negyed résszel csökkenteni kell a méreteket az eredeti forma megtartása mellett…
1862. július 9-ére tűzték ki az alapkő ünnepélyes letételét, mint kegyeletes, Istennek hálát adó ünnepélyt. Ennek méltóságos emelésére a vidék egyházi és világi urai hívattak meg, akik egyházunk irányába részvéttel viseltettek.
Az építkezés teljes erővel folyt, s már az 1863. február 15-i presbiteri ülésen tárgyalták, hogy: „Ybl Miklós Kecskeméten járt az építkezés ellenőrzésére és megállapította, hogy a templom fedele eltér a tervezettől. Zavart okozott[…]”.
Májusban ismét volt műszaki ellenőrzés. A korábbi hibákat javítottnak ítélték. Kifogásolták viszont az ablakokat. Ybl ezeket hatszögletű, ólom kerettel tervezte. De csak fakeretben, négyszögű üvegezéssel készültek…
1863. július 26-án, a templom építése befejezéséhez közeledik. Meg kell oldani még a templom belső feltöltését föld behordással, a törmelék eltakarítását, járda készítését, valamint a kovácsolt vas és famunkák befejezését. Szeptember 13-áig elkészült az építkezés a végelszámolás a kivitelezőkkel. Az október 18-án tartott közgyűlésen Gömöry Frigyes felügyelő bejelentette, hogy a templom ünnepélyes megnyitására Sárkány Sámuel pilisi lelkészt kérték föl, aki ezt szívesen vállalta.
Az épület furcsa, vaskos, zömök tornyával egyedi építészeti megoldást képvisel. Mind a négy homlokzaton 3 db hosszú üvegablak van. Az egész templomon végighúzódó ívsoros párkányzat román stílust idéz. A főhomlokzaton a hármas tagolású ablakokat befalazott ablakok választják el egymástól. E fölött Luther-rózsa látható. A főbejárat előreugró kiképzést kapott. A főhajó és a kereszthajó találkozásánál emelkedik ki az épület tömbjéből a vaskos, széles, három boltíves, rácsos ablakkal rendelkező torony. Négy sarkán eredetileg egy-egy gótikust idéző fiatorony állt, egészen az 1911-es földrengésig, ekkor megsérültek, s az eredetinél egyszerűbb, lapos kiképzést kaptak.
Egyetlen harangja 162 kilós, 1993. szeptember 19-én szentelték fel. Az első harang az egyházközség és a templom történetében. Felirata: „Az Atya Fiú Szentlélek Isten dicsőségére. Öntették az evangélikus egyházközség hívei 1993 évben. Öntő: Gombos Miklós”.
Belseje egyszerű, világos, nyugalmat áraszt, kitűnő akusztikájú. Valamivel kevesebb, mint 400 ülőhelye van, miből 280 a földszinten, kb. 100 pedig a karzaton van elhelyezve. Végében a romantikus oltárt találjuk, mely Krisztust ábrázolja az olajfák hegyén. Gaál József tervezte. Tőle balra áll a copf szószék. A teret három oldalról karzatok övezik. A bejárat fölöttin található a neobarokk 2 manuálos, 27 regiszteres orgona. 1928-ban készült az Angster orgonaépítő manufaktúra által. Kiváló versenyorgona.
A templomot a 20. században teljesen körbeépítették. A város egyik legjellegzetesebb épületét eltakaró házakat a 90-es évek elején bontották el. Így manapság eredeti szépségében csodálható meg a város egyetlen evangélikus temploma. A szomszédságában álló igen szép, század eleji épület a Magyar Nemzeti Bank székháza, illetve az OTP bank épülete is.
A templom mögé, az egykori iskola helyére épült a század elején a Luther-palota. Az épületet eredetileg evangélikus püspöki hivatalnak szánták. Mivel azonban a püspökség Kecskemétre való költözése elmaradt, az épületbe boltok, üzletek költöztek. Egy kis része azonban még ma is lelkészlakásként és lelkészi irodaként szolgál.
