Megszakítás

Szenes-ház, Budapest

A jól ismert Lechner Ödön-követő építészek mellett vannak a nagyközönség emlékezetében kevéssé megmaradtak, csupán néhány házukról ismertek is. Ilyen ifjabb Nagy István, aki pályája elején, a huszadik század első éveiben a mester magyaros szecessziójának jegyében alkotott – a forgalmas Thököly úton is található egy különlegesen díszes alkotása.
Míg a tizenkilencedik század legvégén, a huszadik század legelején a középületeknél kevés kivétellel – például Lechner Ödön munkássága révén – uralkodó stílus maradt a historizmus (főképp neoreneszánsz, kisebb részt neobarokk, illetve a különféle stílusokat vegyítő eklektika), a magánbérházaknál egyre nagyobb számban jelent meg a szecesszió. A századforduló utáni első években még főleg a virágos, illetve javarészt Lechner hatására a magyaros mintájú változata lett népszerű, később terjedt el a bécsi és a német szecesszió jegyében a geometrizáló, tehát kevesebb mértani motívumokkal díszítő irányzata.
Ám a zseniális mester követői mintegy „desztillálták” Lechner építészetét, lényegében pártázatos – tehát főpárkány nélküli –, girlandos keretezésekkel díszített, gyakran síkban tartott homlokzatú házakat terveztek, amint Déry Attila emlékeztet Nemzeti kísérletek építészetünk történetében című kötetében. Ezzel egyébként olyan értelemben is követték mesterüket, hogy annak utolsó alkotása, a Postatakarékpénztár is így készült – korábbi műveinél még jóval mozgalmasabb volt a formaalakítás.
A jobban ismert, izgalmas és értékes házakat tervező Lechner-követők – Baumgarten Sándor, Bálint Zoltán és Jámbor Lajos, Komor Marcell és Jakab Dezső, Hegedűs Ármin – mellett voltak szintén tehetséges, ám a közemlékezetben kevéssé megmaradtak is. Ezek egyike ifj. Nagy István, aki 1875 született, 1950-ben hunyt el, az első világháború előttről ismertek épületei, azután pedig a fővárosi közgyűlésben dolgozott, részt vett a húszas évekbeli bérház- és iskolaépítési program bizottságának munkájában – legalábbis ez derül ki a Magyar Építőművészet egyik 1926-os számából.
Több elképesztően gazdagon díszített bérháza áll ma is, szerencsére néhányuk remek állapotban. Az 1904 körül épült, Dob utca 53. szám alatti Schwarz-ház tagolása még – Déry szavaival élve – az eklektikában fogant, ám díszeiben már szecessziós. A később elkészült józsefvárosi Szűz utca 5–7. szám alatti Rákosi Jenő-ház már igazi lechneri virágoskert, ám az 1910-ben felépült, erzsébetvárosi, Marek József utca 35. alatti vagy a Krúdy Gyula utca 9. számú háza már nyugati Jugendstil hatásokról árulkodik. De alkotott vidéken is: például a monori volt Vigadó – ma kiállítóhely –, vagy a ceglédi Iparbank – ma Kossuth Múzeum – szintén az ő munkája.

A lechneri hatások alatt született a Thököly út 46. alatti, Szenes Mór biztosítóintézeti főfelügyelőnek tervezett bérház: a forgalmas úton, a buszmegálló mellett talán kevesen tekintenek föl, pedig érdemes. Az 1905-re elkészült bérpalota kissé merev szerkesztésű homlokzatát elképesztő gazdagságú díszítés ellensúlyozza. Itt a leginkább felismerhető Lechner Postatakarékpénztárának hatása – olvasható az Iparművészeti Múzeum szecessziós építészetet bemutató online gyűjteményében –, a hullámos pártázat, annak összekötő rácsai a fő jellegzetességek. Amint Kovács Dániel művészettörténész Szecessziós Budapest című kötetében felhívja a figyelmet, ugyanaz a magyaros népművészeti motívumvilág jelenik itt meg – ám kerámia helyett vakolatból –, mint a lechneri univerzumban. Ám nem csak az utcai, virágdíszes homlokzat a lenyűgöző, hanem a lépcsőház és az udvar is. Előbbinél a lépcső indításánál a korlát térbeli griffmadara, utóbbinál az udvari pillérek közötti, pillangót idéző mintájú rácsozat érdemel figyelmet.

Zsiray-Rummer Zoltán

Építészetileg

Az attikafal egybeolvad a pártázattal, és összekötő elemként kőrácsok jelennek meg azokon a részeken, ahol Lechner épületénél kerámia rácsok. Az oromzatok középen itt is nyílással áttörtek, azonban mögöttük zárt tér nyílik. Az attikába, úgy, mint a Dob utcai homlokzaton, rövid oszlopokat építettek be. A csatorna ezen az épületen az utcai homlokzat mellett már az udvari homlokzaton is az attikafal mögé rejtett. A fűrészelt, faragott fa kialakítás utánzása itt az udvari folyosók pillérein jelenik meg. A pillérek közti pillangó formájú kovácsoltvas rács egyedi megoldás. A nyílásokat körbefolyó keretezés kiképzése a Postatakarékpénztár mennyezeti stukkószalagjaihoz hasonló.

2020-ban a ház belső udvarát felújították. A falak meghatározó színeiből csak a sárga színt tartották meg, a pinket fehérre és az oszlopokon felfutó virágdíszes girlandjainak kék színét pirosra cserélték. Lásd utolsó kép! – a szerk.

Kapcsolódó épületek
(29)