Pálffy Pál Pozsony vármegye örökös főispánja, a Szent István-rend vitéze, császári és királyi kapitány volt. 1855. május 9-én nőül vette Károlyi Geraldina grófnőt (1836-1915), aki gróf Károlyi István és gróf Esterházy Franciska lánya volt. Feleségével boldog családi életet éltek Malackán, hét gyermekük született és széles baráti körrel rendelkeztek. A család az 1860-as évek közepén vásárolta meg az akkor már híressé vált palotanegyed saroktelkét, de mire a házépítés elkezdődhetett volna, Pálffy Pál 38 évesen elhunyt.
Ybl Miklós a palotát özvegy Pálffy Pálné felkérésére 1867-ben XV. Lajos franciás stílusában tervezte. Érdekes a telek beépítése. A saroknégyszög szabadon maradt a kert számára, mögötte emelkedik derékszögben, szomszédos tűzfalakra támaszkodva, a ház. Az eredmény: több levegő, világosság és nagyobb elegancia. A sima falak, az ablakok szegmentíves felső kerete és a kemény, egyenes vonalú meredek manzardtető XV. Lajos stílusára utal. A ház alsó részében Pálffyné lakott a gyermekeivel, a felsőbb szintek bérházként, külön bejárattal voltak megközelíthetők. Ez ma is így van, az alsó részen a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteménye található, feljebb a könyvtár irodái vannak, illetve egy nagyobb 750 négyzetméteres részt bérbe adtak.
A kerti rész egyik oldalán a palota egytengelyes rizalitban ugrik elő, itt az ablakok részben hármas osztásúak, mellette az utca felé a földszintről két ágban félköríves, meghitt lépcső vezet a kertbe. A másik kerti homlokzaton, a félemelet miatt, mélyebbre kerültek a földszint rácsos ablakai miáltal hatása artisztikusabb, régiesebb lett.
A palotát 1937-ben a Málta Ápolónő Egyesület székházának építették át, 1944-ben súlyosan károsodott. 1949-től iskola lett, 1965 és 68 között felújították, majd a Varga Katalin Leányotthont, kollégiumot helyezték el benne. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár felújításakor ezt a palotát is felújították, kimondottan a Könyvtár Zenei Gyűjteménye részére. A ház felújításakor meghagyták az emeleti és a földszinti szép márvány kandallókat. Az olvasótermeket a Szépművészeti Múzeum festményeinek tartós betétként kihelyezett másolatai díszítik.
Érdemes a borostyánnal magasan benőtt udvarra is bemenni, hajdan itt a lovakat helyezték el, itt voltak az istállók és kocsishelyiségek. Bár ez nem a legnagyobb hazai zenei könyvtár, az elsők a Zeneakadémiáé, a Tudományos Akadémiáé és az Országos Széchenyi Könyvtáré, de kölcsönözhető állományában ez a legnagyobb.
Forrás: Ybl Ervin: Ybl Miklós, Budapest 1956
A Zenei Gyűjtemény a Pálffy-palotából 2018-ban a szomszédos Wenckheim-palotába, a Központi Könyvtár épületébe költözött, ahol elfoglalhatta végleges helyét a felújított 8. emeleten egy tágas, különleges adottságokkal rendelkező belső térben, míg a rendezvényeik, koncertjeik a 2019-ben felújított Pálffy-palotában maradtak. – a szerk.
