A Lánchíd Társulat székházaként szolgáló épület terveit Ybl Miklós készítette, neoreneszánsz stílusban. Az építkezés 1867-ben, a kiegyezés évében indult a Lánchíd téren (ma Clark Ádám tér). Az átadás után a társulat irodái mellett az első lakók is elfoglalták lakásaikat, köztük Reitter Ferenc, a város legendás mérnöke és Herrich Károly, az Alagút Társaság igazgatója. A Lánchíd és a palota állami megvásárlása után költözött be az épületbe a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1870-ben, majd a Budapesti Államhidak Felügyelősége 1871-ben.
Az épület funkciója 1920 után megváltozott. A földszinten sörcsarnok és kávéház nyílt. 1935-ben döntöttek arról, hogy ide költözzön a Közigazgatási Bíróság. 1954-ben a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága, 1981-ben pedig a Budai Központi Kerületi Bíróság vette birtokba a palotát.
A rendszerváltás után az Igazságügyi Minisztérium kiürítette és eladta a palotát. Hosszú ideig kihasználatlanul állt, végül 2008-ban eredeti stílusában helyreállították, mintegy 6 milliárd Ft költséggel. Az épületet a Sal Oppenheim privátbank bérelte rekordmagas (20 euró/m²-es) bérleti díjért, valamint egy elegáns étteremnek is helyt adott, a gazdasági válság hatására azonban ismét megüresedett. Tulajdonosa, a Lánchíd Palota Kft. pedig csődbe ment. Ezt követően négy évig üresen állt a CIB Bank cégének tulajdonában, mígnem 2013-ban Nobilis Kristóf cége vásárolta meg 3 milliárd forintért.
A tervek szerint 2014-től az Eximbank székháza lett volna, de végül a bank a felújítási és átalakítási munkák elvégzése ellenére sem költözött be. 2015-ben az új vezetés a nagyfokú értékaránytalanságra hivatkozva a tízéves bérleti szerződés felbontására szánta el magát, és pert indított a pénzintézet korábbi vezetői ellen, akik a bérleti szerződést megkötötték. 2016 nyarán ettől függetlenül újra elindultak az átalakítási munkálatok, és sajtóértesülések szerint az Eximbank értesítette munkatársait, hogy szeptembertől ide helyezi a székhelyét. Ugyanakkor az épület iránt több befektető is érdeklődött, köztük a kínai kormány.
2020-ban a Nemzetközi Beruházási Bank vásárolta meg központi épületeként. Korábban, amikor a bank 2019-ben Moszkvából Budapestre költöztette székhelyét, nemzetközi és hazai tiltakozást váltott ki, különösen a bank munkatársainak valamint az általuk meghívott vendégeknek magyar állam által nyújtott diplomáciai mentesség miatt, ami szakértők szerint további lehetőséget nyújtott orosz hírszerzők magyarországi tevékenységére és beutazására a schengeni övezetbe.
Építészetileg
Zártsorú beépítéshez illeszkedő, körülépített udvaros, kétemeletes historizáló épület, három homlokzattal.
A Fő utcai és Bem rakparti homlokzatok 1+9+1 tengelyesek, a Clark Ádám tér felé néző homlokzat 1+7+1 tengelyes, a sarokrizalitokat az emeleteken korinthoszi féloszloppárok keretezik. A földszinten és a sarokrizalitokon a nyílások félkörívesek, a közbenső tengelyeken egyenes záradékúak, konzolos szemöldökpárkányokkal, melyek fölött az első emeleten timpanonok emelkednek. A homlokzatokat konzolos főpárkány zárja le, a sarkokon baluszteres attikafallal hangsúlyozva, a szinteket övpárkányok választják el. A terepszint változása miatt a Bem rakpart és a Clark Ádám tér felőli homlokzatokon a pinceszint alagsorként lábazatot képez. A kapu a Fő utcai homlokzat középtengelyében nyílik, lizénákkal keretezetten. Kovácsoltvas előtető, lámpással.
