Szépalma, vagy régi nevén a „Nagy Förtés” a középkorban leginkább királyi birtok, „prédium” vagyis major volt. 1392-ben Zsigmond király Garai Miklós bánnak adományozta a területet. A Garaiak 1439-41-ben a szomszédos Porván a magyar alapítású pálos rend részére kőtemplomot építtettek.
Mátyás király 1483-ban Szapolyai Istvánnak, Szapolyai János későbbi magyar király apjának adományozta a területet, amelyet 1622-ben Eszterházy Miklós nádor vett birtokba. 1636-ban Eszterházy Dániel, 1704-ben Eszterházy Antal tulajdonában volt Szépalma. A török időben lerombolt épületeket 1720-ban Eszterházy Ferenc építtette újra. 1758 után V. Eszterházy Imre, Mária Terézia lovassági tábornoka lótenyésztéssel és nemesítéssel kezdett el foglalkozni a birtokon. 1809-ben fia, VI. Imre, miután értesült róla, hogy Napóleon katonái a Bakony felé tartanak, huszáraival megütközött a portyázó francia alakulatokkal, és a Gerence patak melletti síkon „levágta” a franciákat. Ennek a hadműveletnek az emlékét őrzi a környéken több település ill. terület neve is. (Huszárokelő-puszta ill. Francia-vágás)
VI. Eszterházy Imre fia, Eszterházy Pál őrnagyként szolgált a 48-as szabadságharcban. A korabeli feljegyzések szerint hatvankét ütközetben vett részt. Szépalmáról 8 fiatal legényt szólított fegyverbe, akik közül öten soha nem tértek vissza a harcokból. Egyikük megmentette a gróf úr életét.
1862. november 19-én Eszterházy Móric, Apponyi György, Majláth György és Deák Ferenc Szépalmán titkos megbeszélést tartottak a Magyar Királyság és Ausztria közötti megbékélés lehetőségeiről. A hasonló jellegű kezdeményezések eredményeként jött létre 5 év múlva az 1867-es Osztrák-Magyar kiegyezés, amely megnyitotta az utat Magyarország kapitalista fejlődése előtt.
Az első világháború utáni években Szépalma a bohém és hírhedten könnyelmű II. Eszterházy Pál birtokában volt, akinek testvérhúga, gróf Pejacsevich Mikó Endrével kötött házasságát követően a szépalmai birtok a Pejacsevich családra szállt. Pejacsevich Endre gróf nevéhez fűződik az arborétum és a szállodától néhány száz méterre található grófi sírkert kialakítása is. Itt nyugszik fia, a 30 éves korában elhunyt repülőtiszt Pál és maga gróf Pejacsevich Endre is.
1962-ben Szépalma a Bábolnai Állami Gazdaság ménese lett, és tovább folytatódott a lótenyésztés és nemesítés. Az épületek állapota folyamatosan romlott és a nyolcvanas évek elejétől kezdődően a gazdálkodás is hanyatlani kezdett. A lovak mellett sikertelen próbálkozások történtek birka, kecske és csirke tartására is. A szebb napokat látott Szépalmai Ménesbirtok végül 1994-ben egészen leromlott állapotban svájci tulajdonba került. Az egykori istállók, gazdasági és lakóépületek felújításra és átépítésre kerültek, fedett lovarda épült és két év múlva megnyitotta kapuit a 35 szobás Szépalma Hotel.
1993-ban megvásárolta az addigra siralmas állapotú majorságot egy svájci, hívő üzletember, hogy magánvagyonából svájci típusú mintagazdaságot és protestáns szemináriumközpontot hozzon létre.
Azzal a feladattal bíztak meg, főállású építészként állítsak fel egy műszaki csapatot, és a meglévő épületek korszerűsítésével és új épületekkel teremtsük meg a major felélesztésének körülményeit, hozzunk létre száz fős konferenciaszállót, amely csapatépítő tréningeket és protestáns csoportokat is fogadna.
Az első másfél évben az erre létrehozott cég egyetlen magyarországi munkatársaként megbíztak a folyamatos tervezéssel, az építkezés irányításával. A tervező egyben belsőépítész, beruházó, projektmenedzser, számlaellenőr, banki aláíró, de legfőképp a tulajdonos képviselője minden magyar résztvevő felé. Ez összefügg a Svájcban történetileg kialakult fontos hatékonysági tényezővel, a „helyiérdekűség” gyakorlatával: a feladat – kompetencia – felelősség egy helyen tartásának elvével. A „Védd a magyar gazdaságot!” mottó szellemében helyi vállalkozókat hívtunk meg, lehetőség szerint magyar anyagokat alkalmaztunk.
Miután a munkában résztvevőket főként én választottam ki, személyes felelősséget éreztem a korrupciómentességért. Minden mérnök aláírt egy nyilatkozatot, amely szerint szállítóktól, külső cégektől nem fogad el semmiféle juttatást, s a munka végeztével az építtető dönt esetleges jutalmazása felől. Elképesztően feszített tempóban folyt az építkezés, háromhavonta adtunk át egy épületet. Az adott szó hitele volt a munka eszköze – a kivitelezők oldaláról is. Ehhez persze az kellett, hogy híre menjen: érdemes Szépalmán dolgozni, az építtető a rendesen végzett munkát határidőre kifizeti.
Számomra a legnehezebb a híd szerepe volt: megértetni a tulajdonossal, hogy kötbér ide vagy oda, ha Borzaváron búcsú van, nincs építkezés, vagy ha disznót vágnak Nagyesztergáron, nem jön az ácsbrigád.
Az ütemtervnek megfelelően két és fél év alatt elkészült a szálló, nyolc új és nyolc felújított épület. Fedett lovarda, szolgálati lakások, lakóépületek, istállók, széna- és szalmatároló, lóetető, mezőgazdasági gépszín, magtár épült. Kitisztítottuk az arborétumot, rendbetettük a lótemetőt, a tavat, parkosítottunk, szökőkút, játszótér épült.
Szikszay Júlia
Eltelt 15 év, és tavaly áprilisban rendezett az építtető egy jubileumi ünnepséget Szépalmán. Elmondta döntését: Magyarország jelen helyzetében ezt az országot kívánja támogatni. Szembesült azzal, hogy a tíz éve Franciaországban épült épületek minősége sokkal rosszabb, mint a Szépalmán 15 éves épületeké, és emiatt is újra itt készül befektetni. Bocsánatot kért minden korábbi magyar résztvevőtől korábbi túlzott elvárásai miatt.
