A gimnázium Budapest egyik legrégebbi iskolája. A kiegyezés után elfogadott kötelező népiskolai oktatás és az egyre inkább előtérbe kerülő nőnevelés kérdése szükségessé tette, hogy a meglévő tanítóképzők mellett újak alakuljanak. 1868-ban báró Eötvös József bízta meg a jászberényi születésű pedagógiai tapasztalattal rendelkező Zirzen Jankát fővárosi tanítóképző megszervezésével. A kezdeti nehézségek után szervezett formában, 1873-ban képzett tanárokkal indult meg a tanítóképzés is gyakorló iskolával. Ezt az évet lehet az iskola alapítási esztendejének tekinteni.
1875-ben az intézmény a korszerű Sugár úti épületbe költözött. 1877-ben Zirzen Jankát a nőnevelés terén elért eredményéért koronás arany érdemkereszttel tüntették ki. 1896-ban vonult nyugalomba, amikor már az intézmény kinőtte addigi kereteit, így új iskolát kellett építeni.
1898-ban az addigi Zirzen-intézet felvette a meggyilkolt Erzsébet királyné nevét. 1902-ben elkészült az Erzsébet Nőiskola jelenlegi épülete Baumgarten Sándor és Herczegh Zsigmond tervei szerint szecessziós stílusban. Tágas tantermek, kényelmes kollégiumi szobák, könyvtár, tornaterem, laboratórium, tenisz- és korcsolyapálya, sziklakert biztosították a diákok számára a legkorszerűbb oktatás-nevelést. 1906-ban az iskolának három tagozata volt: polgári iskolai tanítóképző; gyakorló felsőbb leányiskola, valamint az Apponyi-kollégium. 1920 után a főiskolai ranggal működő kollégium Szegedre költözött. A polgári iskolát líceummá szervezték át.
1931-ben a líceum nyolcosztályos gimnáziummá alakult. A főiskola kiválása után, 1928-tól 1943-ig Radák Olgát választották az intézmény igazgatójává. Az ő kitartó munkájának köszönhető, hogy az iskola egyre színvonalasabb képzést és nevelést biztosított a diákjainak és növelte az iskola hírnevét.
1927-től az intézet a budapesti tankerület felügyelete alá került a minisztériumtól, ennek köszönhetően megnőtt az intézet önállósága is. A gimnázium az ország egyik legszínvonalasabb iskolája lett, rangot jelentett „erzsébetesnek” lenni. Ezt bizonyítja az is, hogy a nőiskola volt növendékei egyesületet hoztak létre 1930-ban, amely a mai napig is működik.
1950-ben az iskola Teleki Blanka nevét vette fel. A nyolcosztályos gimnáziumból négyosztályos lett, az általános iskola szervezetileg különvált, bár az épületben maradt. Az 1963/64-es tanévtől koedukált a gimnázium. Énekkara az 1960-as–70-es években az ország egyik legkiemelkedőbb kórusa volt.
Építészetileg
Az Erzsébet Nőiskola, a mai Teleki Blanka Gimnázium szintén magasföldszint + kétemeletes, L-alaprajzú előkertes iskolaépület. Udvarát a Hermina úti szárnyhoz nyaktaggal kapcsolódó díszterem osztja két részre. A hullámvonalas attikával záródó homlokzatokat téglapárkányok és lizénák tagolják. Az ablakkeretek csipkézettek. A két homlokzat középrizalitja felett kupolás tető található. Az Ida utcában a Vakok Intézetének melléképületeihez csatlakozik az egykori igazgatói lakás egyemeletes épülete.
