Az Attila utcában, Újpest egyik legrégebbi részén már évtizedek óta található iskola. A múlt századvégén, a gyorsan fejlődő település szaporodó lakossága miatt szükségessé vált, hogy egyre több iskola létesüljön. 1880-ban a község tulajdonában lévő Attila u. 6. sz. alatti telken felépült egy négy tanterembő| álló iskola. Ez az épület nagyjából a mai Bródy Gimnázium helyén állhatott. Az intézmény nem volt önálló, mert ebben az évben került állami kézbe az addig az egyházak irányítása alatt álló iskolák többsége.
Az összevont újpesti iskolák megbízott igazgatója Mády Lajos református lelkész volt, aki mint kora oktatásügyének egyik legjobb ismerője, méltán kapott halála után társadalmi elismerést: Újpest egyik utcájának név adója lett. Szervezőkészségének és makacs kitartásának köszönhetően egy évvel később ez az iskola két tanteremmel bővült, de ez a fejlesztés csupán ideiglenes megoldás volt, mert az épületet nem tervezték hosszú időre. Jelentősebb fejlődés csak a XX. század elején tapasztalható, 1901 és 1902 között hét új iskolaépülettel gazdagodott a település. A fejlesztésre báró Wlasics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter hivatali ideje alatt került sor, és ezért Újpest a minisztert díszpolgárrá is megválasztotta. Ezek az iskolaépületek már megfeleltek a kor legmagasabb szintű követelményeinek is, és egymással építészeti rokonságot mutattak. 1901-ben épült az Erzsébet utcai (ma Károlyi István) iskola, ezt követte az Attila utcai épület (ma a Bródy Gimnázium), de már állt a Lőrinc utcai és a mai Tanoda téri épület.
Az Attila utcai épület ugyanazokat a stílusjegyeket viseli magán, mint az Erzsébet utcai vagy a Tanoda téri iskolák. Szembetűnő, hogy ez az egyetlen iskolaépület ma Újpesten, amelyet a város címere ékesít. Az Attila utcai iskolaépületben 19o2 szeptemberében indult meg az oktatás nyolc fiú és nyolc leány elemi osztály számára. A két nemű diákok elválasztását ma is az épület két bejárata igazolja.
Az intézet kivitelezésére már 1889-ben született egy pályázati terv, amely még nagyobb épületet javasolt felépíteni. A jelenlegi telek is nagyobb részt beépült volna, a két bejárat pedig két utcára: az Attila és a József utcára nyílt volna. Ez a tervrajz fennmaradt, a felépült iskola azonban szerényebb méretű lett, valószínűleg pénzhiány miatt.
Az épület tervezőt Baumgarten Sándor és Herczegh Zsigmond voltak, akik 1888 és 1908 között – minisztériumi megbízásból – a gyermeknevelési és oktatási intézmények országos hálózatát alakították ki, illetve tervezték és művezették. Az egyedi tervek mellett kisdedóvó és népiskolai mintaterveket is készítettek. Az épületek többségén – így az Attila utcai iskolán is – Lechner Ödön stílusjegyeit alkalmazták. A szecessziós stílusnak megfelelően az épületen sokféle anyagot használtak: kovácsoltvasat (mitikus sárkányt idéző zászlótartók), bádogot, terrakottát, téglát, betont, majolikát, stukkót, mozaikot, üveget, ezekből vizuális egységet teremtve. A kerámiát az épület külső falán az alábbi módon alkalmazták:
Az épület belső terében, főként a lépcsőházakban, az előcsarnok és a folyosók burkolásában találunk hímeskő alapzatot. A kerámiákat Zsolnay Vilmos pécsi gyárában készítették. A bejárati ajtónál díszkőből kirakva szerepel az építés dátuma.
A közel százesztendős épület eddig már többször is felújításra szorult. A II. világháborút követő felújítás során a homlokzatot díszítő gipszstukkók jórészét eltávolították, de leverték Újpest címerét is.
Ezt a közelmúltban helyre állították. 1992-ben, amikor a gimnázium az épületbe költözött, megújult a belső tér, majd a tetőtét is beépült. A felújítás terveit az országos Műemlék Felügyelőség jóváhagyta. Remény van arra, hogy a 100. évfordulón
ismét régi szépségében használhatjuk az iskolát.
Trojko lldikó
2008-ban a gimnázium elköltözött, azóta az épület felújításra és hasznosításra vár. – a szerk.
Építészetileg
Utcavonalban álló egyemeletes épület, két végén az udvarra benyúló rövidebb szárnnyal. Beépített tetőtér, kontyolt nyeregtető, tetősíkablakok. A homlokzatokat attikafal zárja le, amelyből félköríves pártázatok emelkednek ki. A vakolt felületeket az emeleti ablakok fölött átívelő tégla sávok tagolják. A főhomlokzat két szélén nyílás nélküli rizalitok találhatók, amelyeket tégla pilaszterek fognak közre. A rizalitok melletti szakaszokban nyílnak a kosáríves záródású bejáratok, kétszárnyú, üvegezett ajtókkal, kovácsoltvas ráccsal, a használatban levő, északi kapu előtt kovácsoltvas korlát. A főhomlokzat az emeleten 20 tengelyes. Az attikafal közepén háromkaréjos záródású orommező emelkedik ki. A József Attila utcai és az északi homlokzat 9 tengelyes. Az ablakok szegmentíves záródásúak.
Az udvari homlokzatok díszítés nélküliek. A József Attila utcában az épülethez tömör kerítésfal csatlakozik. Az Attila utcában áttört kerítés áll a főépület és a melléképület között, illetve a melléképület északi végénél a bőrgyár faláig. Vakolatlan téglapilléreit majolika díszítmények koronázzák, közöttük keretbe foglalt, homorúan íves drótfonatú mezők találhatók. Melléképület: Kontyolt nyeregtetős földszintes épület, keretezetlen álló téglány ablakokat tégla lizénák választják el egymástól. Belső: Eredeti nyílászárók, terrazzo burkolatos folyosók, kovácsoltvas lépcsőkorlátok. Utcavonalban álló, U-alaprajzú, egyemeletes iskolaépület, főhomlokzatán két bejárattal, téglalizénás tagolással. A telek északi, hegyesszögű nyúlványán a szomszédos kétemeletes bőrgyár-épülethez tapadó földszintes épület, az egykori igazgatói lakás áll. Az Attila utcai kerítés pilléreit kerámiadíszek koronázzák. Eredeti nyílászárók, terrazzo burkolatos folyosók, kovácsoltvas lépcsőkorlátok.
