„Ilyen is épül Budapesten, a főváros egyik legszebb palotája lesz a Lipótváros uj részében, a törvénykezési palota mellett, azon
a telken, melyet a főváros ajándékozott a hírlapírók nyugdij-intézetének. Ouittner Zsigmond műépítész a jótékony czélra való tekintetből dij nélkül készítette el a négyemeletes palota terveit, melynek költségei 255,000 frtot tesznek. Alapos azonban a remény, hogy nem kerül ennyibe, mert a legkiválóbb építőiparosok, az intézet czéljaira való tekintettel, a legmesszebb menő engedményeket helyezték kilátásba. Az épitő-bizottság a munkálatokat a napokban kifogja adni, ugy hogy az építés még a hét folyamán megkezdhető lesz. Az épület 1890 augusztus l-ére készül el, a mely időben azon a vidéken a törvénykezési palota megnyitása következtében tömeges lakáskereslet várható.”
Vasárnapi Ujság – 36. évfolyam, 21. szám, 1889. május 26.
„… Jelentékeny tétele ennek a vagyonnak az intézet díszes, palotaszerű háza, mely az V. kerületi Alkotmány-utcza 16. szám alatt van és mely az intézet számadásaiban hetedfélszázezer korona értékkel szerepel.
Az intézet házának alapját 1888-ban tették le. A ház telkét Budapest székes főváros közönsége ajándékozta az intézetnek. A telek értéke nyolczvanhatezer korona volt. A főváros, mely már 1882-ben kétezer forint alapítványt tett, kilenczvenezer koronával a legnagyobb összegű alapítványt adta. A főváros iparosai és vállalkozói, ki munkával, ki anyaggal igyekeztek
csökkenteni az építés költségeit.
A négyemeletes palota saroktornyával dísze a különben is szép Alkotmány-utczának. A házban van az intézet hivatalos helyisége. Egyéb része bérház, mely a kiadások levonása után mintegy huszonnyolczezer korona tiszta jövedelmet ád az intézetnek. …”
Vasárnapi Ujság 49. évf. 29. szám, 1902. július 20.
Quittner Zsigmond kiemelkedő színvonalú neobarokk alkotása a Magyar Hírlapírók Nyugdíjintézetének bérháza, amely 1889 és 1890 között épült négyemeletes ház, a főhomlokzata öttengelyes, a Bihari János utca felé néző oldalhomlokzata pedig tizenhárom tengelyes. Az épület sarkán egy lekerekített, kupolával fedett sarokhomlokzatot alakított ki, amely kör alaprajzú helyiségeket rejt. A főbejárat az Alkotmány utcai főhomlokzat középtengelyében helyezkedik el, és a legfelső szinten látható az építésre vonatkozó tábla két kariatidapár között.
Rozsnyai József művészettörténész kutatásai alapján tudható, hogy ezt az épületet két jelentős külföldi építészeti folyóirat is publikálta: az Architektonische Rundschau 1892-ben és a Wiener Bauindustrie Zeitung 1893-ban. Valószínűleg ezekből a kiadványokból inspirálódhatott Ferdinand Seif építész, amikor 1893-ban Quittner Zsigmond bérházához igen hasonló lakóházat tervezett a bécsi Ungargasse 58. szám alatti telekre. Ez a példa jól mutatja Quittner Zsigmond tehetségének és a hírlapírók bérházának korabeli elismertségét.
Az újságírói munka jellegének ekkoriban bekövetkező változásával együtt járt az újságírók mozgásterének megváltozása is. A riporterek információik egy részét a közhivatalokban – azaz helyileg a Lipótvárosban – szerezték be (még az 1870-es évek végén is a Lloyd-palotában működött a politikai sajtóközpont), nagyobb részét viszont kávéházakban, színházak tájékán, lokálokban, ahol az újságírói munka két szakasza, az információgyűjtés és a cikkírás is összefonódhatott a bohém életvitellel.
A riporterek számára fontos intézmények pedig az éppen ekkoriban kiépülő főútvonalak vonzáskörzetében működtek.
Úgy látszik, a budapesti sajtó megtelepedésének és berendezkedésének két, egymást gyorsan követő szakasza volt. Az elsőben, az 1880-as években és a következő évtized elején a Lipótvárosban, főként a Váci körúton és környékén telepedtek meg a sajtóüzlet nagy vállalkozásai és a hozzájuk kapcsolódó intézmények. Ezek az intézmények, illetve tulajdonosaik, elnökeik gyakran a Lipótvároson belül mozogtak. A városegyesítés évében, 1873-ban alapított Hungária Hírlapnyomda (hamarosan részvénytársaság), a Neues Pester Journal kiadója, a Tükör(y) utcából költözött át 1888-ban új sajtószékházába, az első budapesti újságpalotába, a Váci körút 34. három utcára nyíló telkére. Tulajdonosa, Bródy Zsigmond divatos építészt bízott meg a tervezéssel, Quittner Zsigmondot. A négyszintes épület alagsorában állították fel a nyomdagépeket, a földszintre a szedők és a kiadóhivatal kerültek a lapterjesztést végző expedícióval együtt, és a szerkesztőségek működtek az első emeleten. Felettük bérlakások kaptak helyet.
A következő két évben felépült az Alkotmány utca 16. szám saroképületeként egy díszes, négyemeletes épület, sarkán kupolával, főbejárat fölötti párkányán a földgömbön ülő puttóval, amely kezében tollat és fáklyát tart, jelképezve a hírlapírói foglalkozást. A Quittner Zsigmond tervezte hivalkodó épület a Magyar Hírlapírók Nyugdíjintézetének székháza és bérháza volt; ez a gazdag intézet tekintélyes alapító tagsággal büszkélkedett, és első elnöke a Pester Lloyd befolyásos főszerkesztője, Falk Miksa volt.
