Gönyű egyik legszebb helyén, a Duna-parton áll a 18. század közepétől egy nagyszabású épületegyüttes, a vendégfogadó. Építése idején Gönyű település Esterházy Miklós nádor birtoka volt. A fogadót a korabeli feljegyzések alapján Fellner Jakab, Esterházy Károly püspök építésze építette 1759 és 1769 között. A különböző korabeli térképek nagy segítséget nyújtanak az épület történetének rekonstruáláshoz. A legkorábbi épület alaprajzát megőrizte a II. József uralkodás alatt készített ún. I. katonai felmérés, ezen még csak egy L-alakú épület látszik. Ezt örökítheti meg egy 1786-os leírás: „Gönyű egy nagy magyar falu Győrtől nem messze, a Duna partján. Néhány éve egy nagyszabású vendégfogadó épült kőből, melynek hosszában 16, szélességében 8 ablaka van. A vízen elhaladók számára gyönyörű látványt nyújt.” A vendégfogadó nemcsak szállást és ellátást tudott biztosítani, hanem több istállóval is büszkélkedhetett, hogy a megfáradt lovakat frissre tudják cserélni az utazók. Valószínűleg ebben a fogadóban töltött el egy éjszakát I. Ferenc császár a 19. század legelején, amely alkalommal a Rostaházy család nemesi címet kapott. A kismegyeri csata után itt táboroztak Napóleon katonái, míg a tisztek a fogadótól nyugatra levő Esterházy-kastélyban szálltak meg.
A gönyűi fogadó kétszáz éven át az állam tulajdonában volt. A huszadik század közepétől nem sok mindent tudtak kezdeni vele. Tantermeket alakítottak ki benne, szolgált kovácsműhelyként és tejcsarnokként is. 1962-ben a gönyűi, majd a vele egyesülő győrszentiváni termelőszövetkezet vette birtokba.
A lepusztult, üres, elhanyagolt barokk épületegyüttest egy győri nagyvállalkozó, Paár Attila vásárolta meg azzal a céllal, hogy a műemléki követelményeknek megfelelően, igényesen felújítsa, abban húsz lakosztályt, éttermet, pihenőket, borozót alakítson ki. A terveket a G.S. Építésziroda készítette 2009-ben, de ezek csak tervek maradtak. Állapota fokozatosan romlott, s sajnos a magántulajdonba kerülése sem segített a helyzeten: látszatrenoválások ugyan történtek rajta, de funkció és lakottság híján a könnyen az enyészet martalékává válhat.
Megmentéséért aláírásgyűjtést indítottak a helyiek (Gönyűi Honismereti Egylet), ugyanis a magánkézben lévő épület műszaki állapota a beszámolók szerint az utolsó utáni pillanatban van, ha nem lesz belátható időn belül felújítás eszközölve akkor végérvényesen menthetetlenné válik a fogadó. A helyi (tulajdon)viszonyokat nem ismerő látogatók mondhatják a jelenlegi állapottal kapcsolatban, hogy mekkora kár és szégyen ez a romos épület a falu közepén, azonban a település erről a legkevésbé tehet. Tragikus állapota azért is elkeserítő, mert a település egyik frekventált részén helyezkedik el, körülötte minden szép, karbantartott, felújított. A kontraszt hatalmas a fogadó és a település általános megjelenése között. Én személy szerint szálláshelyeket alakítanék ki turisztikai célból az épületben vagy valamilyen ifjúsági, egyetemi tábort nyitnék a falak között. Mindenesetre bízzunk benne hogy egyszer újra régi fényében tündökölhet!
A gönyűi képviselő-testület 2023. júniusi ülésén az egyik képviselő kész tényként beszélt arról, hogy a fogadó a Semmelweis Egyetem és a győri Széchenyi István egyetem „birtokába kerül”. Ez a mai napig (2024. április) nem történt meg. – szerk.
