A Sebestyén Artúr tervezte Székács-villa méltán vetélkedik a fasori Vidor-féle villákkal. Székács (Schwartz) Imre 1909–10-ben testvére Izidor közelében építette fel saját villáját egy földszintes nyaraló helyén. A szecesszió lechneri-népies vonulatát képviselő Sebestyén Artúr tervezte a Városligeti fasor 38. szám alatti Spitz-villát is és társként részt vett a 47. szám alatti Kőrössy-villa tervezésében. Nemcsak villái és bérházai ismertek, a szálló- és fürdőépületek specialistája volt, a Gellért fürdő és hullámfürdő terveit is ő készítette Sterk Izidorral és Hegedüs Árminnal együtt.
Székács Imre ugyanúgy, mint két testvére (Izidor és Antal) apja Schwartz Adolf és Fiai néven 1884-ben alapított pálfalvai gyárában (ez volt az első magyar kézi gyártású síküveggyár Magyarországon) és pesti, Paulay Ede utca 25-27. alatti üvegkép- és tükörkereskedésében tanulta ki az üvegkereskedő szakmát. 1928-ban tóvárosi Fischer Emil elnök mellett ő a társelnöke az Üveg- és porcellánkereskedők és üvegesek országos szövetségének .
A mai, átépült állapotában is különleges, belső térhatásában lenyűgöző egyemeletes Székács-villa a Magyar Építőművészet 1913-XI-es szám 2. füzetében közölt fényképek szerint kívül sokkal díszesebb volt. A pártázattal kiemelt homlokzatot, az íves földszinti ablaksort és bejáratot – ahogy a belső tereket ma is – szűrmotívumok sora, életfamotívum, zöld üvegdíszek és Zsolnay kerámia borította. A palotát idéző hatalmas belső terek, a színes üvegkupolával fedett bejárati tér, a hatalmas, négyzetes hallból indított lépcső minden részletében megjelenik a Zsolnay kerámia, a színes és a maratott üveg. A villa különlegességének számít bejáratának díszrácsa a zsidó szimbólumokkal és az art decóhoz közelítő gyönyörű, életfa motívumú kerítés. A fasori villák között ez az egyik, ahol az építésben részt vevő cégek, mesterek teljes névsora ismert. Köztük van a szecessziós villák, bérházak és középületek egész sorát színes üvegablakaival elvarázsoló Róth Miksa, a műasztalos Rösler és Terlenday, az ácsmunkák készítője, Wellish Nátán és fiai. A kerti kút Krisztián Sándor szobrászművész és restaurátor, a hall megsemmisült kandallója Andretti Károly tervezésében, az eredeti, pár éve kicserélt márványpadló Schön Adolf kivitelezésében készült.
A Zsolnay-kandalló a szocializmus évtizedei alatt, több mint 50 éve úgy tűnt el, hogy a lakók szeme láttára bontották le azzal, hogy elviszik felújítani. Soha többé nem látták, és azóta sem került elő.
