1912-ben épült Kollár József és Révész Sámuel által tervezett 5+1 emeletes szecessziós lakóház a Népszínház-, a Bérkocsis-, és a Nagyfuvaros utca sarkán a VIII. kerületi Csarnok negyed kerületrészében épült. Sajnos az épület építtetőjéről semmit sem tudok. A 375 négyszögölön megépült ház nem az egyszerű emberek lakásait fogadta magába. A lakbérrel szűrték ki a nem odaillő embereket. 1934-ben például a ház adóköteles lakbér-jövedelme 96.870 pengőt tett ki, ami egy átlagos munkáséves keresete többszöröse volt, így csak a tehetősebb polgárság engedhette meg magának, hogy itt lakjon.
A 19-20. század fordulójára Józsefvárosban számos vendéglátóhely, kocsma és kávéház működött, főleg ez utóbbiak az irodalmi élet aktív színteréül szolgáltak évtizedeken keresztül (pl. Baross Kávéház, Múzeum Kávéház, Simplon kávéház). Sok költő és író lakott és alkotott a kerületben, hogy csak néhányat említsünk: Fáy András, Jókai Mór, Babits Mihály, Molnár Ferenc, Karinthy Frigyes, Radnóti Miklós, Kertész Imre (utóbbi kettő csak gyerekként). A pezsgő kulturális életet segítette elő a nyomdák, lapkiadók és szerkesztőségek (pl. Népszava szerkesztőség és Világosság Könyvnyomda, Révai Testvérek Irodalmi Intézete, Szent István Társulat Stephaneum nyomdaüzeme), illetve a könyvtárak közelsége egyaránt (1931-ben a Wenckheim palotába költözött az akkor már nyilvános könyvtárként funkcionáló Fővárosi Könyvtár).
Itt működött az Eldorádó mozi és mulató, melynek neve az évek során többször változott, Eldorádóról Tiszára, majd vissza Eldorádóra, és 1951 után kapta a Nap nevet, mely 1986 zárt be.). A homlokzaton mitológiai, valamint ősmagyar jeleneteket ábrázoló domborművek láthatók. A Népszínház utcai épületben 1996 óta a Napház „Khamorro” Kisebbségi Klubmozi és Kulturális Intézmény található.
