A magyar gyógyszerészettörténeti emlékek összegyűjtését 1896-ban Ernyey József kezdeményezte Budapesten, 1905-ben pedig már egy szakmúzeum felállítására is javaslatot tett, ám ennek létrejötte még elég sokáig váratott magára. Az első ilyen jellegű kiállítás 1948-ban nyílt meg az orvosegyetem keretén belül, melynek anyaga 1963-ban került a Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár tulajdonába azzal a szándékkal, hogy alapját képezze egy létrehozandó orvos- ill. gyógyszerészettörténeti múzeum kiállításának. Az Orvostörténeti Múzeum megnyitásával egyidőben már elkezdődött az a munka, melynek eredményeképp 1974-ben megnyitotta kapuit a budai vár egyik nagy múltú épületében az Arany Sas Patikamúzeum.
Valószínű, hogy a közelben lévő, Bösinger Ignác által 1687-ben alapított patika költözhetett a házba valamikor 1735 és 1754 között, akkor már Arany Sas névvel, és egészen az I. világháborúig itt működött. Az ez idő tájt történt átalakítások már a gyógyszertár kialakítása érdekében történtek, így a copf stílusú kőkeretes ajtót (1794), valamint a laboratóriumi kályhához tartozó tüzelőnyílást is ebben az időben építhették. Az épület bolthelyiségét 1966-ban kapta meg a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum egy gyógyszerészettörténeti kiállítás létrehozása céljából, amely a műemléki helyreállítások befejeződése után, 1973-ban nyílhatott meg. Kovács Margit „Madonna gyermekkel” című szobra egyidős a múzeummal, 1974-ben készült és került fel épületdíszként.
Építészetileg
Emeletes barokk sarokház középkori maradványokkal, kora klasszicista homlokzattal. Ma Patikamúzeum. Zárt sorban épült a Tárnok és az Anna utca sarkán. Szárnyaival udvart zár körül. Észak-keleti tájolású. Egy emeletes, részben alápincézett. Bejárata az Anna utcából, lépcsőháza a kapualjból nyílik. Az utcai főszárny 2, a többi 1 traktusos.
Tárnok utca homlokzata barokk, 6 axisos. Földszintjén magas kőlap lábazat és nútázott falfelület. Ki-be nyíló ablakok kő keretben, újabb köztes ráccsal. A Patikamúzeum bejáratát copf kőkeret övezi, tükrös faragású tokszárakkal, magas copf stílusú, füzérdíszes feltéttel, azonban ez síkra lefaragott. Széles osztópárkány, majd fölötte soktagú könyöklőpárkány fut végig. Emeletén ugyanolyan ablakok. Szoborfülke csillagos ég mintával festve, benne Kovács Margit kerámiája: kő talapzaton Madonna. Egytagú főpárkány zárja. Nyeregtető, hódfarkú cserép, kémények régi mintájú fejjel. Az Anna utcai homlokzat a főszárny terjedelmében oromfalas, majd tört alaprajzú síkkal halad tovább. Sima falfelületek, a párkányok nem fordulnak át. Csak a nyílászárók bontják meg a díszítetlen felületet, meglehetősen rendszertelen elosztásban. Némelyik ablak kőkeretes. A Patikamúzeum íves ajtó-ablak nyílása mellett kő középkori gótikus nyíláskeret, restaurálva, kiegészítve. A kapubejárat barokk kosáríves kőkeretben új szárnyak. A keret vállkővel és zárókővel, csonka gúla alakú kerékvetővel. A homlokzaton rendszertelenül szétszórt ablakok, kő- és vakolt keretben. Egy befalazott ívben most ablak.
