A Schachtner-ház zártsorú, U alakú beépítésű földszintes lakóház, romantikus homlokzattal. 1847-ben épült Schaditner Jakab pesti pékmester számára, tervezője valószínűleg Brein Ferenc. A legtöbb forrásban nem esik szó a tervezőről – hiszen egy ismeretlen építészt sejtenek a háttérben –, a szakirodalomban azonban többször is feltűnik az építőmesteri engedélyt csak hét évvel később, 1854-ben szerzett kismester, a kőbányai szőlők egyik utolsó kézzelfogható emlékét jelentő Csősztornyot is megálmodó Brein Ferenc neve. A gótizáló ízlésű, korai romantikus épületről a Honderű is elismeréssel emlékezett meg: „Említettük minap, mi jóizlésű, kényelmes nyárilakot épített nemrégiben az úgynevezett Istenhegy délnyugati részein városunk egyik előkelő kereskedő polgára Perger úr. Örömmel teszszük e megjegyzést, hogy M. pesti sütőnek a budai városmajorutczában idén épült kiválóan tiszta góthízlésű háza is semmi ohajtni valót nem hágy, hacsak azt nem, hogy bár mentől számosh ily jó izlési polgárokkal dicsekhetnék városunk. A mondott lak mind építészi stilje, mind felosztása, és belső fölszerelése által dicséretére válik mindazoknak, kik annak kiállításában fáradoztak. E bájos telepvénynek azonban egy lényeges hibája van, hogy t. i. nincs kert közé helyezve. Entre cour et jardin helyezve lenni, főkelléke mikint nagyuri paloták ugy kerti laktanyáknak is. Minapi szemlénkben helyes építészi izlése miatt dicsérettel említett pesti sütő úr neve – ki a budai városmajorutczábani góth lakot építé, Schachtner.”
1912-bon Hallay Perencné tulajdonában kisebb belső átalakítást végezték rajta. 1921-ben Hing Gyula építész tervei szerint Stembcrg Albert részére történt átalakítása során a déli szárny elé újabb helyiségeket építettek, így az udvar szimmetrikus összképe megbomlott. 1930-ban Pogány Móric műépítész tulajdonába került, aki belsőleg teljesen átépítette, északi szárnyára emeletet húzott, az udvari homlokzat gótizáló csúcsíves nyílásait és asztalosmunkáit teljesen átalakította. 1944-45-ben megrongálódott, 1949-ben belső helyreállításokat végeztek rajta és déli udvari szárnyát lebontották.
Kilenctengelyes homlokzatát teljes szélességében karcsú, hat szögű pillérpárok tagolják, minden mezőben egy-egy azonos kialakítású, gótizáló keretezésű csúcsíves ablakkal, a közép-tengelyben hasonló, szélesebb, csúcsíves kapuval. Az ablakok mellvédjeit csúcsívsoros díszítés tölti ki, míg felettük geometrikus díszítésű pártafal zárja le a homlokzatot. Az ablakok asztalosmunkája csúcsíves, mórműves osztású, hasonlóképpen csúcsíves díszítésűek a főkapu szárnyai is. Az épületet lapos hajlású tető fedi.
Kapualja négymezős csúcsíves keresztboltozatos, oldalfalain eredetileg gótizáló, csúcsíves ajtók nyíltak, amelyeket átalakítottak. Udvara eredetileg U alakú, szimmetrikus elrendezésű volt, a kapualj torkolatának két oldalán a alaprajzilag lesarkítva, egy-egy ajtónyitással, míg az udvari oldalszárnyak hat-hat tengelyesek voltak, végig szimmetrikusan csoportosított, tagozott keretezésű, csúcsíves ajtókkal és ablakokkal, mérműves lécosztású ablakszerkezetekkel. (Három ablak még eredeti állapotban van.) A földszintes udvari szárnyakat ívsoros fa párkány zárta le. Udvara ma teljesen átalakított. Az utcai traktusban, a kapualjtól északra négyablakos terem helyezkedik el, csúcsíves kereszt boltozattal fedve.
Forrás: Budapest Főváros Tanácsa Tervtára
A tulajdonjogokban egészen a rendszerváltásig nem állt be változás: 1990-ben ugyanis a Keresztes Nővérek bejelentették az igényüket egykori tulajdonukra, négy évvel később pedig vissza is kapták azt, így az 1992-ben, Pilisborosjenőn született épületük mellett ez vált a másik hazai bástyájukká.
A rekonstrukció álma közel negyedszázadon át dolgozhatott a rend tagjaiban, négy évvel ezelőtt azonban végül elindult valami, hiszen a Fővárosi Kormányhivatal 2017 augusztusában, és 2020 májusában is a műemléképület felújítását, illetve bővítését célzó építési engedélykérésnek engedett zöld utat. A munkák azonban csak néhány héttel ezelőtt indultak meg, így a vakolathullással, illetve a javítási kísérletek jól látható nyomával küzdő, az elmúlt években egyre gyorsabban romló állapotú Schachtner-ház végre megindult a felújítás útján.
Városmajor utca épületei között neogótikus-romantikus homlokzatával feltűnő jelenség a Keresztes Nővérek kolostorépülete. A 19. század közepén eredetileg lakóháznak épült ház az évszázadok folyamán számtalan átalakítást élt meg, arányai felborultak. A beköltöző nővérek rendházként kezdték el használni, ezért szükségessé vált teljeskörű átalakítása. A tervezés kezdetén három egyszerűnek tűnő kérdést kellett feltennünk és megválaszolnunk: mi a véleményünk a meglévő műemlék épület értékeiről, milyen irányban történjen az új bővítés, és mit gondolunk az előző kettő, ill. környezetük viszonyáról, illeszkedéséről. Ezeket végiggondolva az épületet igyekeztünk megszabadítani az időközben rárakódott toldalékoktól és kiteljesíteni a meglévő értékeket a műemléki részek helyreállításával, kortárs kiegészítések hozzáadásával. A több változatot megélt bővítés végül is redukálódott az U-alakú beépítés megnyújtására és az új városépítészeti peremfeltételeknek való megfelelésre. A kapuáthajtó által megosztott szárnyak közül a keletiben kapott helyet a nővérek személyes élettere: a klauzúra, a konyha, az étkező és a nappali. A nyugati oldal tartalmazza a közösségi területeket: a kápolnát, a szemináriumtermet, az irodákat és kisebb megbeszélő helyiségeket. A nyugati tűzfalat takaró tömegében pedig vendégszobák kaptak helyet, amelyek egyben a klauzúra esetleges bővítéseként is szolgálhatnak. A kolostor által közbezárt udvar és a mögöttes kert téri megkülönböztetése kényes, hiszen az őket elhatároló épületsávról le kellett mondanunk. A dilemmát a két új épületszárny ölelő mozdulatával oldottuk fel, mely a kert és az udvar elválasztó vonalát leszűkíti. A kolostor kerengőjének toposza így rejtetten mégis helyet kapott tervünkben. Az újonnan tervezett tömegek a műemléki, U-alakú beépítést folytatják: a nyugati oldalon a tűzfal takarásaként, a keleti oldalon pedig a meglévő félnyeregtető kertbe való átvezetéseként. A forma mindkét esetben lágyan, kisebb felülettörésekkel reagál a környezetre. A műemléket követi a házszerűség negációja, ezt húzza alá monolitikus anyaghasználata is.
3h építésziroda
