A Budapesti Ügyvédi Kamara kezdettől fogva jelentős befolyással bírt a teljes magyar ügyvédségre és az ország általános jogfejlődésére is. Ezt ismerte fel és méltányolta a Székesfőváros tanácsa, amikor 1892-ben a Budapesti Ügyvédi Kamarának 300 négyszögöl telket ajándékozott az V. kerületi Szalay utcában, székházépítés céljára. A Kamara az ajándékozást követően az ügyvédség anyagi erőforrásaiból megkezdte az építkezést és 1896-ra a budapesti ügyvédi kar székháza el is készült.
A II. világháború után a budapesti ügyvédség szintén saját erőből újította fel az épületet. Az ügyvédek adományaiból felépült, majd a háború után ugyanígy újjáépített székházat 1952-ben államosították. A székház 2005-ben került vissza a Budapesti Ügyvédi Kamara tulajdonába, majd 2009-ben újra felújította. A Budapesti Ügyvédi Kamara székházában kapott otthont a Magyar Ügyvédi Kamara is.
Idén (2024) várhatóan nélkülöznie kell a tagságnak a Szalay u. 7. szám alatti BÜK székházat. Mindez annak érdekében történik, hogy 2025-ben egy funkciójában és esztétikájában egyaránt megújult épületet vehessen birtokba a budapesti ügyvédség.
Fennállásának 150. évfordulóját ünnepli 2025-ben a Budapesti Ügy-védi Kamara. A BÜK Elnöksége az akkorra tervezett ünnepségsorozat méltó körülmények között történő megrendezésére a székház belső felújítását tűzte ki célul. „Sajnos sokan észrevehettétek már az elmúlt időszakban, hogy az épület régi fénye belülről megkopott, a használatból adódó hibák és korábbi átalakítások miatt az épülethez nem illeszkedő megoldások és sérülések jelentek meg az elmúlt három évtizedben – írja a felújítás tervezéséről részletesen beszámoló hírlevelében dr. Tóth M. Gábor. – A felújításhoz szükséges forrás a kollégák tehervállalása (köszönet érte!) és a felelős gazdálkodás alapján rendelkezésre áll.”
A beruházás előkészületeinek első lépéseként a BÜK Elnöksége által eldöntött meghívásos pályázaton nyertes DVM Group készített egy átfogó megvalósíthatósági tanulmányt. Az ennek készítése során feltárt állapotok és a Kamara működéséből fakadó igények alapján a beruházás során tervezett beavatkozások három fő csoportra oszthatók. Elsőként feltérképezésre kerültek a székház épületének meglévő gépészeti, elektromos és tűzvédelmi rendszerei, melyeket számos tekintetben fejleszteni vagy cserélni szükséges, hogy megfeleljen a mai hatósági követelményeknek, műszaki sztenderdeknek.
Másodsorban a Kamara működéséből adódó igények alapján kijelölésre kerültek azon területek, ahol funkcionális vagy alaprajzi változtatásokon keresztül igyekszünk még jobban kiszolgálni az egyes területek igényeit, mint például lift kiépítése, vizesblokkok számának növelése vagy a beruházás egyik emblematikus motívumát képező belső udvar lefedése. Ezzel a földszinten új oktatóterem alakítható ki, a tetején pedig a tagság számára használható terasz és zöld tetőkert kap helyet, jelentősen javítva a belső udvar és az egész felépítmény funkcionalitását és esztétikáját.
A beruházás harmadik kiemelt célja, hogy az épület belső megjelenését a műemléki értékek megőrzése mellett esztétikailag felfrissítsük, szükség szerint restauráljuk annak érdekében, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara 150 éves évfordulóján ismét teljes pompájában ragyoghasson.
A fenti munkálatok idejére 2024-ben sajnos nélkülözni kell a székházat, erre az időre a Budapesti Ügyvédi Kamara átmeneti székhelyre költözik.
Pesti Ügyvéd (2023. június-július)
