Gerla 1798-ban került a Wenckheim család birtokába. A család Gerlát birtokló ága 1802-ben kapott grófi címet. A kastélyt építtető Wenckheim Károly édesapja halálát követően, 1838-ban lett a gerlai uradalom tulajdonosa, ekkor a gróf huszár kapitányként szolgált, és hosszú ideig Milánóban élt feleségével, Radetzky Franciskával és gyermekeikkel, az 1840-es évek második felében tértek haza Békés megyébe. Wenckheim Károly gróf 1854-ben kérte fel Ybl Miklóst a kastély tervezésére, és az építkezés még ebben az évben meg is indult.
Az 1856–58-as II. katonai felmérés térképén az épület már többé-kevésbé a mai alaprajzzal és a kialakulóban lévő parkkal látható. A kastély építése után, 1869-ben (más forrás szerint 1861-ben) alakították ki a Szeplőtelenül Fogantatott Szűznek szentelt kápolnát a kastély középső szárnyának közepén.
1874-ben villám csapott a kápolna oldalába, azonban nagyobb kárt nem okozott. Wenckheim Károly 1891-es halála után fiatalabb fia, Géza örökölte a kastélyt, aki az uradalmat mintagazdasággá fejlesztette. 1915-ben az ő fia, Jenő vette át az uradalom irányítását, majd édesapja halála után, 1924-ben ő is örökölte a kastélyt.
A Wenckheim család 1944-ig lakott a kastélyban, a grófi család távozása után a kastélyt kifosztották, felgyújtották. A II. világháborút követően a kastélyt államosították, 1946-ban a TSZ iroda, orvosi rendelő, ÁFÉSZ üzlet, pártiroda, rendőrőrs, óvoda és szolgálati lakások költöztek a kastélyba. A TSZ birkaistállója is itt volt az egyik szobában. 1947-ben hat tantermes általános iskolát, óvodát és tanári lakásokat alakítottak ki a kastélyban.
1982 júliusában leszakadt az egyik folyosó mennyezete, ezután az épület déli szárnyát, ahol az iskola is működött, életveszélyessé nyilvánították. Az 1980-90-es években a felújításra, az épület hasznosítására számos elképzelés született: idősek otthonát, panziót terveztek kialakítani a kastélyban.
Az épület többi részét továbbra is használták szolgálati lakások illetve hivatali helyiségek céljaira, azonban az épület (elsősorban a födémszerkezet) romlása miatt lassan üressé vált a kastély: a utolsó lakók 1993-ban hagyták el az épületet, amely azóta használaton kívül áll, pusztul. 1999 márciusában ismeretlen tettesek kirabolták a kápolnát, kegytárgyakat – egy gipszből készült szobrot és gyertyatartókat – vittek el, 50 ezer forint kárt okozva. A gerlai Wenckheim-kastélyt 2003-ban műemlékké nyilvánították, azonban sorsa ettől sajnos nem fordult jobbra, napjainkban is tovább pusztul.
Építészetileg: A gerlai Wenckheim-kastély szabadon álló, nagyrészt földszintes, szabálytalan U alaprajzú épület, az épület egy része alatt pince épült. A 2+5+K+7+2 osztású északnyugati homlokzat közepén kétszintes középrizalit látható, melynek alsó szintjén kocsibejáró található. A kocsibejáró boltozata hevederekkel tagolt, pillértagos, háromszakaszos. A két kéttengelyes oldalrizalit közül a jobb oldali ablakai már nem eredetiek.
A jobb oldali rizalithoz lépcsős, kovácsoltvas támasztékú és mellvédű, előtetős terasz kapcsolódik. A középrizalit kapunyílása szegmensíves. A földszinti ablakok, valamint a középtengely emeleti ablaka egyenes záródásúak, keretezettek. A rizalitokat és az épület sarkait falsávok szegélyezik.
A délnyugati homlokzat 1+4+4+V osztású, a homlokzat közepén az emeletes kápolna lép előre poligonális záródású, háromtengelyes szentélyével. A homlokzat faltagolása, architekturális részletei hasonlóak az északnyugati homlokzatéhoz, az ablakok egyenes záródásúak, a kápolnától balra füles szemöldökpárkánnyal, jobbra pedig egyenes szemöldökpárkánnyal díszítettek. A kápolna földszintjén nincs nyílás, az emeleten egy-egy félköríves záródású ablak látható. A kápolna főpárkánya alatt fogazatos díszítés készült. A kápolnától délre egytengelyes lépcsőfeljáró áll.
A délnyugati sarkon enyhén visszaléptetett, egyemeletes, négyzetes alaprajzú, kéttengelyes, gazdagabban tagolt saroktorony áll. A torony földszintjén szemöldökpárkányos, könyöklős szalagkeretes ablakok, az emeleten félköríves záródású, szalagkeretes, egyenes szemöldökpárkányos ikerablakok láthatók, könyöklőmezeikben tükrös falmezőkkel. A földszint nyugati oldalának két ablakát befalazták. A torony falpillérei között konzolos, vállpárkányról indított ívsoros, sűrű fülketagos díszítés húzódik. A torony övpárkánnyal tagolt és teljes főpárkányzat zárja. A főpárkány alatt ívsoros párkány látható.
A romos állapotú délkeleti szárny tizenegy tengelyes (4+3+4). A középrizalit kiemelkedik, pillértagos, fonatolt díszű mellvéddel záródik, középső zónájában az egykori címer ornamentális díszei részben megmaradtak. A régi fényképek tanúsága szerint a rizalit előtt egykor öntöttvas terasz állt.
A külső homlokzatokat, a tengelyeket összekötő, a rizalitok mentén részben megszakított könyöklőpárkányok, a függőleges falsávokat összekötő, a tengelyek felett is végighúzódó egyszerű osztópárkány tagolja és főpárkányzat zárja le.
Az északnyugati homlokzat kocsifelhajtóján keresztül, a díszesen faragott, kétszárnyú tölgyfa kapun áthaladva juthatunk az udvarba. A kocsifelhajtóról nyílik a pince acéllemezzel kombinált, kovácsoltvas ajtaja, amelynek díszítése a nagykapuéhoz hasonlít.
Az északnyugati szárny udvar felőli homlokzatából a kaputoronytól balra négy tengely szélességű, lekerekített sarkú rizalit lép előre. A kaputorony emeletén itt is egy ablak látható. A kaputorony jobb oldalán már csak a 2 ablakos rész őrzi eredeti formáját.
A délnyugati szárny udvari homlokzatának közepén a kápolna főhomlokzatának földszinten keretelt, félköríves záródású, felülvilágítós ajtó nyílik, két oldalán faltükörrel, a széleken lizénákkal, az ajtóhoz hat, bronzkapcsokkal rögzített vörös márvány lépcsőből álló lépcsősor vezet. A két szintet az ajtó félköríves lezárását követő, tört ívű párkány választja el egymástól. A hátraléptetett karzatszint szélein is lizénák húzódnak. Az emeleten hármas, keretelt, ívsoros ikerablak nyílik. A főpárkány alatt fogazott díszítés húzódik. Az emelet fölött timpanon látható, közepén kör alakú ablakkal. A timpanont félköríves nyílással ellátott kis harangtorony koronázza.
A kápolnától balra pilléreken nyugvó, mellvédes, egykor üvegezett folyosó épült, a kápolnától jobbra négytengelyes szakasz húzódik, egyenes záródású ablakokkal. Az észak- és délnyugati szárnyak találkozásánál kéttengelyes, rézsútosan álló szakasz épült, szintén egyenes záródású ablakokkal.
A délkeleti szárny udvar felőli oldala is romos állapotú, pilléreken nyugvó, mellvédes, egykor üvegezett folyosóval, ugyancsak rézsűs átmenettel.
Az épületen kívül és belül azonos magasságban lábazat fut körbe, a főépületrészen szellőzőkkel áttörve. A kastélyt összetett nyeregtető, a tornyokat lapos sátortető fedi.
A kastély főbejárat felöli szárnya 14 méter széles, itt kaptak helyet a gazdasági helyiségek és a cselédszobák, míg a grófi család lakó- és fogadószobái a szemben lévő, szélesebb, háromtraktusú délkeleti szárnyban helyezkedtek el. A kocsifelhajtóból néhány lépcsőfokon jutunk a lakóhelyiségek szintjére. A kerti homlokzat felől folyosó fut végig az épületen, innen közelíthetők meg az egyes helyiségek. A szobák ajtói egy tengelyben helyezkednek el. A lekerekített sarkú négyszög alapú díszterem a középső szárnyban helyezkedik el.
Ahogy képek is mutatják, a kastély állapota ma rendkívül elkeserítő: talán az utolsó pillanatban vagyunk, amikor a kastély még megmenthető – az épület egyes részei talán már az utolsó pillanat után vannak, és már ma is menthetetlenek. Amennyiben a felújítás nem történik meg rövid időn belül, örökre elveszíthetjük ezt a szép épületet, amely nemcsak Gerla, hanem egész Békéscsaba egyik legértékesebb műemléke, a magyar építészet legkiemelkedőbb alakjának alkotása.
A cikk 2013 íródott, a felújítás, értékmentés 2023-ban sem kezdődött meg.
