Az Atlétikai Központ és kiegészítő projektelemei – együttes nevén a Nemzeti Atlétikai Központ – a KKBK/NKK/BMSK/ÉKM megbízásából, a megrendelő által életre hívott Budapest Déli Városkapu fejlesztés közép- és hosszú távú városépítészeti kialakításának irányadó elképzelései szerint, a NAPUR Architect Kft. tervpályázatgyőztes építésziroda generáltervezésében és a ZÁÉV Zrt. – Magyar Építő Zrt. kivitelező konzorcium kivitelezésében készült.
A tervezés fő elemei a ferencvárosi Vituki ipartelep helyén létesülő új Atlétikai Stadion és park, az Észak-Csepel csúcsához átkötő tervezett új gyalogos-kerékpáros kábelhíd, valamint az átvezetésével megközelíthető új Atlétikai Edzőközpont. A három projektelem együttes városépítészeti jövőképpel kívánja segíteni a térség fejlődését. A projekt keretében az eddig ipari területenként ismert Vituki és Duna-parti területének rehabilitációja, valamint a főváros számára egy új, nyitott sport- és rekreációs közpark valósul meg. A park középpontjában épült fel az Atlétikai Stadion épülete. A hétköznapokon az alapüzemmódú épület ideiglenes felső lelátóinak helyén emelt fogadószintjén fedett és kivilágított futópálya, görkorcsolyapálya, streetworkout, edzőterület és streetfood szolgáltatás áll majd a sportkedvelő érdeklődők rendelkezésre. A fejlesztési területen a Rákóczi hídtól a Kvassay-zsilipig, valamint az új kábelhídon át egészen Észak-Csepelig új árvízi védmű, partmenti gyalogos sétányok, kerékpáros utak, valamint hajóállomások készültek. A fejlesztéssel megvalósult a teljes pesti rakpart északi és déli területeinek gyalogos, kerékpáros és vízi összeköttetése egészen a Csepel-szigetig. A jelenlegi tervezési területet érintő városrendezési tervek módosításával a Duna felőli látványfolyosó városképet meghatározó arculata megtisztult. A volt ipari funkciók és a korábban tervjavaslatként megfogalmazott magas beépítésű lakóparkok, irodaházak látványa helyett alacsony beépítésű, sport és rekreációs funkciók valósulhattak meg. Cél volt, hogy a kivételes adottságú terület kiemelkedő természeti értékeihez a fejlesztés méltó módon kapcsolódjon. A törekvés a városlakók számára vonzó városrész megteremtését célozta, az EU és Magyarország ökológiai hálózatának Duna-parti határán. A teljes tervezési terület jellemzően három fő megújítandó területegységből állt. Az első a Nemzeti Atlétikai Központ és park területe; a barnamezős Vituki ipartelep, a Lágymányosi híd, Nagy-Duna ág, Kvassay-zsilip és a H7-es HÉV vonal által bezárt 15 hektáros terület. A második területegység az Atlétikai Edzőközpont területe; az Észak-Csepeli KDVVIZIG műemléki Tisztviselőtelep és Szennyvíztisztitó Telep közötti, a Nagy-Duna sor úttól a H7-es HÉV vonaláig terjedő 5 hektáros területen helyezkedett el. A harmadik terület a Hajóállomás utca és környezete pedig a projekt városszerkezethez illesztés szempontjából meghatározó H7-es HÉV, Lágymányosi híd, Soroksári út, Kvassay út által lehatárolt 3 hektáros megközelítési területét jelölte ki. A Nemzeti Atlétikai Központ és park területfeltárása érdekében két új és egy megújított megközelítési irány létesült. A jelenlegi H7-es HÉV töltése alatt elkészült két új aluljáró közül az elsődleges nagyközönség számára fenntartott főbejáratként szolgál a Hajóállomás utca súlypontjában, a másik a terület délre eső HÉV pályaszakasz alatt, a stadion üzemeltetési és logisztikai kiszolgálására.
A terület harmadik bejárata a Gizella sétány meghosszabbításaként a Lágymányosi híd alatt a Dél Pesti vasúti híd és pesti hídfőjének rekonstrukciójával együtt valósulhatott meg a MÜPA felőli oldalon. Mindhárom területen a teljes közmű- és úthálózat, valamint a forgalomirányítási eszközök és a tájrendezési elemek is megújultak, a tervezett és meglévő közlekedési műtárgyak környezetében a Lágymányosi híd, Soroksári út és a Kvassay út vonaláig bezárólag. A világversenyek két legfőbb rendezvényhelyszíneként kialakított 40 ezer fő befogadására alkalmas új Atlétikai Központ épülete, valamint az Észak-Csepelen létesülő szabadtéri futó- és dobópályás Atlétikai Edzőközpont a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) és a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (WA) funkcionális előírásainak és eseményorganizációs ajánlásainak megfelelően készültek az Építési és Közlekedési Minisztérium koordinálásával valamint a Budapest 2023 Atlétikai Világbajnokság Szervező Nonprofit Zrt. szakmai irányításával. A stadion látványos acélszerkezete a NAPUR Architect Kft. építészeti elképzelései és tervei alapján a Magyarországon egyedülálló feszített kábelszerkezetű, 40 ezres nézőszámot is kiszolgáló térlefedése az Exon 2000 Kft. mérnökiroda irányításával készült az angol Buro Happold mérnökiroda szakértői közreműködésében. A teljes térlefedéssel megépült Stadion tetőszerkezete hosszútávon mindkét verseny- és alapüzemmódban is megmarad az épület teljes tér- és sportvilágítási, hangosítási és eredmény kijelző rendszerének megtartásával. A tetőszerkezet megtartásával lehetőség nyílik az időközönként visszatérő nagyobb nemzetközi tornák befogadására, bérelhető lelátóval való újra bővítésére. Az új Atlétikai Központ a nemzetközi gyakorlattól eltérő módon külön alap- és versenyüzemmódhoz tartozó nézőszám kialakításával készült. Az épület alapüzemmódban 15 ezer férőhelyes alsó fix lelátóval, versenyüzemmódban további 25 ezer fő befogadására alkalmas ideiglenes felső lelátóval készült, utóbbi bérelt szerkezet az esemény után elbontásra kerül, átadva felszabadult alapterületének helyét a nyitott arénaként működő alapüzemmódhoz kapcsolódó tömegsportnak. A fedett-nyitott tetőszerkezet a világon egyedi új funkcióként és látványosságként városi pergolaként, az alatta elterülő nyitott Sportgyűrű városi köztérként jelenik meg Budapest szívében a nagyközönség számára nyitott módon a Dunaparton. A városi pihenni vágyók, a szabadidősport és a hazai sportutánpótlás számára a Duna-part kivételes helyén új nemzetközi sportkulturális origó létesült a Nemzeti Atlétikai Központ 2023-as Nemzetközi Atlétikai Világbajnokságra elkészült épületével.
Ferencz Marcel DLA
